No tags yet.
Ahogy már ígértük, kicsit tüzetessebben körbejárjuk az egyes háztípusok, falszerkezetek tulajdonságait, előnyeit és hátrányait. Családi ház építésekor számos technológia áll rendelkezésünkre, melyek közül még ma is a legelterjedtebb a téglaház építése. Anyagukat tekintve a téglák készülhetnek égetett agyagból, vázkerámiából, vályogból és gázbetonból (YTONG).
Az agyag és vázkerámia téglából épült falak kiválóan hőszigetelnek, hangszigetelnek, e mellett jó teherbíró képességgel bírnak. Alapvetően páraáteresztő tulajdonságuk is jó, viszont ezt a vakolat nagy mértékben befolyásolhatja. A jelenleg ismert építőanyagok közül a tégla deformálódik legkevésbé terhelés alatt, ellenáll a csapadéknak, szélnek, fagynak, tűznek, nem tud rohadni és a rovarok sem tudnak kárt tenni benne, így abszolút időtálló. E mellett a téglafal bármikor átalakítható, így házunkat akár évtizedekkel később is bővíthetjük, átalakíthatjuk. Mindezek mellett környezetbarát és ártalmatlan az emberi szervezetre. Az építőiparban létező számos téglatípusnak köszönhetően szinte bármilyen létesítmény felépíthető téglából. Míg a régi házak esetében a falazatok kisméretű tömör téglából épültek, manapság már modern, üreges szerkezetű, nagyobb méretű falazóblokkokat használnak. Az üreges téglák lehetnek kevés vagy sok lyukúak, kis, illetve nagy méretűek.
Természetesen a sok jó tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk milyen hátrányokkal is jár egy téglaház megépítése. Mivel az építési technológiából adódóan víz kerül a szerkezetbe – betonozás, falazás, vakolás során, ezért számolnunk kell a száradási idővel, ami lényegesen meghosszabbítja a munkafolyamatokat. Így az építkezés minimum 4-5 hónapig eltart. Ez az idő csökkenthető, ha modern technológiával készült nagyelemes téglát használunk, és vasbeton födém helyett könnyűszerkezetes alternatívát választunk. Ezzel a módszerrel 2,5 -3 hónapra lerövidíthetjük az építkezést. Számolnunk kell a sok hulladékkal is, ami az építkezés során keletkezik, ez kevésbé gazdaságos. A száradási és kötési idő miatt mindenképp évszakhoz, időjáráshoz kötött a téglából való építkezés. Ez érvényes a további téglatípusok használatánál is.
Vályogházat ma már csak vályogtéglából lehet építeni, a hagyományos vályogfal építése nem engedélyezett Magyarországon. A vályogtégla szemcsés ásványi és rostos növényi adalékból áll, amit formába tesznek és kiszárítanak, nem égetik. Leginkább környezetbarát mivolta és olcsósága miatt alkalmazzák ezt az építési formát. Ezek mellett nagyon jó páraszabályozó képességgel rendelkezik, magas páratartalom esetében a fal magába szívja a belső levegő nedvességet és később száraz levegő esetén egyenletesen visszaadja azt. A vályog kiváló hőtároló, energiatakarékos és újra felhasználható. Három fő hátránya van: nem vízálló, védeni kell a nedvességtől – általában különböző bevonatokkal szigeteléssel, hosszan kinyúló tetővel. A vályogtégla a száradás során zsugorodik, ezért a falon repedések jelennek meg. Nem utolsó sorban pedig, mivel területenként eltérő a vályogtégla összetétele, ezáltal tulajdonságai is, így nehezen szabványosítható.
A gázbeton tégla, ismertebb nevén YTONG szintén elterjedt építőanyag Magyarországon. Alapvetően vízből, mészből (vagy cementből), adalékanyagból és speciális alumínium pasztából készül. A gyártás során hidrogén gáz képződik, aminek hatására megduzzad az anyag, így lesz könnyű, porózus a gázbeton. Jó hőszigetelő és páraelvezetési tulajdonsággal bír, könnyű megmunkálni, kevés hulladék keletkezik az építkezés során. Mivel habarccsal illesztik egymáshoz az YTONG elemeket, ezért száradási ideje is rövidebb, mint a hagyományos vázkerámia vagy agyagtégla esetében, valamint vakolni sem szükséges, mivel méretpontos szerkezettel rendelkezik, csak glettelni kell. Hátránya viszont, hogy nem rendelkezik jó teherbíró és hőszigetelő képességgel.
Szót kell ejtenünk a Silka mészhomok tégláról is, mivel ez is egyre közkedveltebb építőanyag. Mészből, homokból és vízből készítik, nyomás alatt formázzák és végül gőzszilárdítják. A Silka anyagát és kitermelését tekintve is környezetbarát. Kiválóan hangszigetel, így jó választás társasházak lakáselválasztó falainak építésére, valamint nagy forgalmú útra néző épületek homlokzati falához is. Ellenáll a tűznek, azonban hőszigetelő képessége nem a legjobb. A falazat felépítésénél, a nútféderes kialakítás esetében, habarcs használata nélkül is hézag mentesen illeszthető.
Már a tervezésnél érdemes számolni a falvastagság miatt elvesztett alapterülettel, mivel a legtöbb tégla falazóblokk esetében a bruttó alapterülethez képest jelentősen kevesebb lesz a nettó, hasznos alapterülete az otthonunknak. Az általános falvastagság Silka falazóblokk esetében 20 cm, a többi téglafalnál 30-38-45 cm, vakolat nélkül. Azonban léteznek olyan válaszfallapok is, amikkel a vakolat nélküli falvastagság mindössze 10-12 cm is lehet (Wienerberger, Leier).
Források és további képek:
Itt, itt, itt, itt, és még itt is