No tags yet.
Alapvetően könnyűszerkezetes technológiának nevezzük azt az építési technikát, melynél a határoló fal kevesebb mint 300 kg négyzetméterenként. Két fajtája van: helyben szerelt és az úgynevezett készház.
A helyben szerelt verzió legtöbb esetben fa szerkezettel készül, de választhatunk fémvázas módszert is. A falak rétegrendje nagyjából egyező a fém-, vagy favázas és a készházak esetében is. A vázszerkezet összeállítása után a külső oldalt gipszrost lemezzel vagy OSB lapokkal borítják, a belső oldalra gipszkarton lapokat szerelnek 1 vagy 2 rétegben, a kettő közé pedig szálas hőszigetelés, hangszigetelés és párazáró fólia kerül. A belső falakon a hézagokat glettelik, majd lefestik, tapétázzák. Korábban az ilyen házakat kívülről csak vakolták, ma már a modernebb technikai és hőszigetelési szabályok betartása érdekében bevonják egy külső 10-20 cm-es hőszigetelő réteggel is.
A favázas házak esetében, mivel az építmény statikai alapját a fa alkotja, ezért az egyik fontos dolog, hogy csak szakszerűen kezelt fából (láng és gombamentesített) készüljön, így az nem fog vetemedni, ellenáll a rovaroknak, gombáknak, tűznek és időt álló lesz otthonunk. A másik lényeges tényező, hogy a helyszínen összeállított szerkezetnél komplett statikai számítás megrendelésére is szükség lesz az épület tervezése folyamán, míg az előregyártott készházak esetében ezt a statikai számítást, tervet a készház gyártó cég készítteti a rendszer engedélyeztetéséhez.
A fémvázas házak krómacél szerkezettel épülnek, így ezen típusoknál a szerkezet nem fog rozsdásodni, savaknak, lúgoknak, vegyszereknek, valamint mechanikai sérüléseknek is ellenáll. Ennél a vázszerkezetnél a belső falak igény esetén áthelyezhetők.
Készházaknál a szerkezetet nem az adott helyszínen, telken szerelik össze, mint az ácsolt változatnál, hanem a házfalakat korábban véglegesített tervek alapján üzemben előre legyártják. A helyszínre szállítást követően az elemeket (falak, födém, tető) daru segítségével beemelik a megfelelő helyre, majd a gyártás során előkészített furatok összecsavarozásával egymáshoz illesztik azokat. Az üzemek legtöbbször méreti kötöttség nélkül vállalják az elemek legyártását, így nem kell tartanunk attól, hogy csak standard házat lehet csináltatni. Mivel az alapozást követően a ház panelek szerelése nem igényel száradást – 1-2 nap alatt tető alá hozható az otthonunk – nem kell igazodnunk sem évszakokhoz, sem az időjáráshoz.
Mind a helyszínen szerelt, mind a készházak számtalan előnnyel rendelkeznek. A falvastagság jóval vékonyabb, mint a téglaházaknál, így a hasznos alapterületünk nagyobb lesz, akár a 10% -ot is elérheti a különbség az azonos méretű hagyományos épületekhez képest. Könnyűszerkezetes házaknál a válaszfalak 10-15 cm, a külső falak 25-30 cm vastagok hőszigeteléssel együtt.
Nem hiába nevezik gyorsháznak is a könnyűszerkezetes házakat, mivel a helyszínen „csupán” szerelési munkákat végeznek, illetve a szárazépítési technológiának köszönhetően megspórolhatjuk a száradási időt, felgyorsítva ezzel a kivitelezést. A gyors munkavégzés miatt egy ház akár 2-3 hónap alatt kulcsrakész állapotba hozható, évszaktól függetlenül. Mivel a könnyűszerkezetes házak nagyon gyorsan felfűthetők, így akár télen is beköltözhetünk.
A szerkezet tűzálló, nem allergén, nem penészedik, mivel a falak nem tartalmaznak vizet.
Nem utolsós sorban a készházak esetében a párhuzamos párhuzamos, a merőleges pedig merőleges. Ezek a nem elhanyagolható részletek leginkább a burkolásnál válnak előnyünkre.
Megjelenését tekintve nincs különbség egy hagyományos téglaház és egy gyorsház között, viszont a téglaházakhoz képest sokkal kevesebb hulladékkal, kárba veszett anyaggal jár megépítésük (nincs annyi sitt), így gazdaságosabb.
A gyorsházak kiváló hőszigeteléssel rendelkeznek, hamar felfűthetők, ez a fűtési szezonban sokkal kedvezőbb fűtés költséget jelent. Hátránya, hogy nyáron megfelelő árnyékolástechnika nélkül hamar átmelegszik otthonunk. Mivel a szerkezet könnyű, így nincs akkora tömege, mint a téglaházaknak ezért a hőtartása kisebb. Ez a megfelelő tájolással, árnyékolással és szükség esetén légkondícionálással orvosolható.
Hátránya továbbá, hogy a falak vékonyak és szerkezetükből adódóan nincs jó hangszigetelő képességük, ezért is hasznos, ha a hőszigetelő anyaggal együtt hangszigetelés is kerül a falba. Értéktartás tekintetében még előnye van a téglaépítésű házaknak. Az emberek jobban bíznak a hagyományos technikában, így magasabb áron lehet őket eladni, mint a gyorsházakat.
Tévhit, hogy a gyorsház építése olcsóbb, mit a téglaházé. Alapvetően az alapanyagok a könnyűszerkezetes építkezésnél kicsit drágábbak, mint a hagyományosnál, viszont összességében a munkadíjon spórolhatunk a rövidebb kivitelezési idő miatt. Jelenleg a munkaerő a legszűkebb keresztmetszet egy kivitelezésnél, és sokszor még az irreálisan magas munkadíjat is kénytelenek vagyunk megfizetni annak érdekében, hogy haladjon a kivitelezésünk. A további munkafolyamatok, mint a gépészet, burkolatok és nyílászárók ugyan az, mint a hagyományos építési technológiánál, tehát mindkét esetben ugyan annyiba kerülnek.
Könnyűszerkezetes ház építésekor legfontosabb, hogy olyan megbízható kivitelező céget válasszunk, akik bevizsgált szerkezeteket és anyagokat használnak. Magyarországon csak akkor kaphat egy könnyűszerkezetes ház használatbavételi engedélyt, ha rendelkezik ÉME (Építési Műszaki Engedély) számmal az építéshez használt szerkezet és építési technológia. Készházaknál a MAKÉSZ védjegy biztosít minket arról, hogy bevizsgált, minőségi házat gyártó céggel van dolgunk. Nem csak az engedély miatt fontos a megbízható szakképzett kivitelező háttér, hanem azért is, mert így biztosak lehetünk, hogy az elvárt minőséget kapjuk, amelynek köszönhetően élvezhetjük ennek az építésmódnak az előnyeit.
Bármilyen háztípus építése mellett döntünk, minden esetben tartsuk be az adott építési technológia követelményeit, illetve ne spóroljunk ki semmilyen anyagot a rendszerből, mivel minden anyagnak, rétegnek meg van a szerepe. Bármilyen változtatási szándékunkat előre egyeztessük le egy szakemberrel.
Egy házat hosszú távra építünk. 😊
Kép forrás itt.