No tags yet.
Ezt a bejegyzést egy nagyon aktuális kérdéskörnek szeretnénk szentelni. Tavasszal és nyáron sokan vágnak bele az építkezésbe és a telekvásárlás után a legfontosabb döntés, hogy milyen típusú legyen álmaink otthona. A hagyományos falszerkezetek mellett ma már egyre elterjedtebbek a modern technológiával épült, valamint az öko és alternatív házak. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani a különböző háztípusok tisztázásával, először csak pár szóban, majd a későbbi posztokban egyesével, részletesebben is foglalkozunk a szerkezet fajtákkal, előnyeikkel, hátrányaikkal és hasznos tippeket is adunk.
TÉGLA
A téglából épített házaknak mai napig nagy hagyományuk van, habár ez a tégla már nem az a tömör kis- vagy nagyméretű falazó blokk, amit anno használtak az építő iparban. Manapság már jól szigetelő, hanggátló, üreges, égetett kerámia téglából építik a falakat. Egy téglaház felépítése hosszabb ideig tart, mert az egyes munkafázisok között a szükséges technológiai szünetet be kell tartani. Mind a betonozással, falazással és vakolással sok víz kerül a szerkezetbe, aminek ki kell száradnia, így a kivitelezési ideje minimum 4-5 hónap. Hagyományosan vasbeton födémmel készülnek, de egyre elterjedtebbek a könnyűszerkezetes födémek is.
YTONG
Az YTONG házak kivitelezési módja majdnem ugyan az, mint a téglaházaké, csak égetett tégla helyett porózus YTONG elemekből épül. Ebben az esetben egy méretpontos szerkezetről beszélünk, így nem szükséges vakolni, csak glettelni kell. Mivel habarcsot használnak a falépítéshez, nem kerül annyi víz a szerkezetbe, mint a hagyományos téglaházak esetében. Vigyáznunk kell, hogy nem szakszerű építés esetén hajlamos a repedésre.
VÁLYOGHÁZ
A vályogból készült ház a legnagyobb múlttal rendelkező technológia. Ma már nem a hagyományos módon építik a vályogházakat, hanem vályogtéglából, ugyanis Magyarországon csak így engedélyezett.
DOMBHÁZ
Félig vagy teljesen a földbe épült ház. Magyarországon is megtalálható építési forma, habár jellemzően inkább a szélsőséges időjárású országokban alkalmazzák, kedvező hőtartó képessége miatt.
SZALMAHÁZ
A ház alapja könnyűszerkezetes vázszerkezet, amit kis méretű kocka szalmabálák töltenek ki. Kívül-belül agyagvakolattal borítják, aminek előnye, hogy időjárás és tűzálló. Leginkább a könnyűszerkezetes és vályogház ötvözete.
RÖNKHÁZ, GERENDAHÁZ
Tömör fából épülnek - a rönkház kör alakú rönkökből, a gerendaház pedig szabályos fűrészelt gerendákból. Minimum 21 cm vastag rönknek kell lennie. Kivitelezése elég gyors.
KÖNNYŰSZERKEZETES
Ha a könnyűszerkezetes technológiáról beszélünk, alapvetően 2 típust kell megemlíteni: vannak az úgynevezett készházak és a helyszínen szerelt verzió. Szerkezetét tekintve lehet acél- vagy favázas. Kezelt fával dolgoznak, ami nem vetemedik, nem deformálódik és tűzálló.
Készházaknál a megtervezett ház falait üzemben legyártják, a kész elemeket, miután a telkünkre szállították, daru segítségével rakják össze.
A helyszínen szerelt verziót helyben állítják össze: a fa- vagy acélváz szerkezetet kívülről OSB lappal burkolják, belülre pedig gipszkartont vagy igény esetén szintén OSB lapokat tesznek. Ezek közé pedig hőszigetelést és a párazáró fóliát tesznek.
MOBILHÁZ
Alapvetően könnyűszerkezetes ház, amit kamionnal lehet szállítani. Egy szintesek - általában 20 és 80 m2 alapterületűek és könnyen ráköthetők a közművekre.
Mindegyik technológiának megvannak az előnyei és hátrányai, de ami a legfontosabb, hogy bármelyik típust is válasszuk, a minőségi anyaghasználatra kell törekednünk, annak érdekében, hogy hosszú távon tudjuk élvezni álmaink otthonát.